Ha szeretnéd a barátnődet / feleségedet elvinni Budapesten egy jó helyre, akkor ajánlom a Pata Negra nevű tapas bárt. Jó érzés egy olyan helyre beülni, ahol pezseg az élet, majdnem tele van, az pedig emberek esznek-isznak, és hangosan beszélgetnek. Sajnos ez ma Magyarországon nem minden étteremről mondható el, de akik egyedit tudnak kitalálni a vendégkörüknek megfelelő árszínvonalon, azok életben maradnak, a többiek meg bezárhatnak. Ez az élet rendje, ma már nem lehet éttermet üzemeltetni a 20-30 évvel ezelőtti szocializmusban szerzett magyar beidegződések alapján, nőtt az emberek igényszintje, nőtt a gasztronómia iránti érdeklődésük (persze nem mindenkinek), ezt pedig ki kell tudnia szolgálni egy jó étteremnek. Ahová azért megy be az ember, hogy egyen valamit, valami finomat, valami olyat amit még nem kóstolt vagy nem tudja otthon elkészíteni. Találkozzon más nemzetek konyháival, kapjon egy kis inspirációt, mindezt más emberek társaságában kellemes környezetben eltöltve. Bár magam még eddig nem voltam Spanyolországban, de a tapas spanyol találmány. Kocsmákban, bárokban felszolgált többnyire olcsó, kis adag ételek gyűjtő neve, amiből az emberek többfélét rendelnek, majd közösen elfogyasztják a baráti társaságok, közben megkínálják egymást és a végén már mindenki beleeszik mindenkijébe. Sok egyéb mellett itt sikerült megkóstolni a setas a la cream név alatt futó tejszínes laskagombát, amely az óta beépült a mindennapjainkba, és rendszeresen elkészítjük a magunk verzióját belőle. Meg kell mondanom, hogy ezt az ételt kétszer ugyanúgy szerintem még sohasem sikerült elkészíteni. Az ember valahogy mindig belecsempészi az aktuális hangulatát (a hűtője tartalmát), mindig kísérletezni próbál vele, de talán pont ezért lehet nagyon megszeretni ezt a telt ízű krémes gombát.
